Állásinterjú - avagy mire készüljek?

Mondhatnánk, hogy kevés olyan dolog van, ami stresszesebb egy állásinterjúnál. Ez egy szempontból igaz, hiszen szeretnénk egy jó munkahelyet, egy izgalmas munkakört és az se baj, ha még meg is fizetnek érte. Sőt különösen fontos, hogy mennyit fizetnek érte, de erre nem mindig van akkora ráhatásunk, mint szeretnénk. Ebből következik, hogy bár stresszes egy állásinterjú, ennek ellenére több szempont is van, ami alapján fel tudunk készülni, redukálva a sok ismeretlen tényezőt pár jól megfogalmazott kérdésre.

De hogyan kezdjük?

Már az, hogy behívtak interjúra egy elkönyvelendő siker: sikerült egy olyan önéletrajzot, motivációs levelet stb. leadnunk, amivel felhívtuk magunkra a figyelmet. Ez pedig nem kis teljesítmény, főleg olyan esetben, amikor többszörös a túljelentkezés egy érdekes pozícióra. Tehát először örüljünk és nyugodjunk meg, mert a célt elértük: kíváncsiak ránk, találkozni akarnak velünk! Ezzel az önbizalommal fussunk neki a következő lépéseknek:

1. Hova jelentkeztem?

Alaposan olvassunk utána a cégnek, ahova jelentkezünk. Ez olyan kritérium, mely vízválasztó lehet egy interjú alatt. Miért vegyen fel valakit egy cég, aki azt se tudja, hogy mi a vállalat portfóliója? Olvassuk el a honlapot, nézzük meg a social media felületeit, mik azok az alapvető dolgok, amiket fontos tudni arról a cégről, ahova amúgy szeretnénk bekerülni. Mi motivál minket ebben a cégben azon kívül, hogy kell egy munka és pénzt kell keresnünk?

2. Mire jelentkeztem?

Mi az, ami felkeltette az érdeklődésünket a pozíció kapcsán? Mi az, amihez egyértelműen értünk az álláshirdetés alapján? Mi az, amitől amúgy félünk, ha esetleg kiderül, hogy kevésbé értünk? Ritkán fordul elő, hogy egy jelentkező 100%-ban minden kritériumnak megfelel és ezt a munkáltatók is tudják. Ezért fontos felmérni, hogy mi az, amit magabiztosan el tudunk végezni és mi az, amit szeretnénk megtanulni / több tapasztalatra szert tenni, ha minket választanak.

3. Mit tudnak rólam?

Az előző két pont alapján, ha megkérdeznék, hogy miért érdekel minket a cég és a pozíció már magabiztosan tudunk válaszolni. De hogy hol jövünk mi a képbe? Olvassuk át az önéletrajzunkat, motivációs levelünket és nézzük meg újra, hogy épülnek a legók egymásra. Mi az, amit én tudok hozni, ami számít a munkakörben. Hogyan illeszkedik a meglévő tudásom, korábbi tapasztalataim a pozícióhoz és a céghez, ahova jelentkeztem. Vegyük sorra, hogy mi az a tényleges tudás, amit már elsajátítottunk, projekt, amit első kézből megtapasztaltunk.

És nem csak a munkatapasztalat számít! Pályakezdőként a legnehezebb tapasztalatot szerezni úgy, hogy mindenhova tapasztalattal rendelkező embert keresnek. Számít az, hogy milyen tárgyak érdekelnek igazán, hogy milyen kutatásban veszünk részt, hogy miből írjuk a szakdolgozatunk, hogy mit csináltunk szakmai gyakorlat alatt, illetve, hogy milyen saját projektünk van, amit azért csinálunk, mert érdekel, mert ezzel akarunk foglalkozni, mert ezt szeretjük. Nem csak a munkatapasztalat beszédes, amikor máshogy is alá tudjuk támasztani, hogy csináltunk már olyat, amit most már pénzre lehet váltani. Amennyiben pedig már van effektív munkatapasztalatunk, még több jó kártya van a kezünkben!

4. Mit fognak kérdezni?

A milliódolláros kérdésre sok válasz van és nem mindegyik hasznos. Ha az előző három pont alapján felkészültünk a cégből, a pozícióból és abból, hogy mi mit hozunk az asztalhoz változatos kérdések sokaságára fogunk tudni kielégítően válaszolni. Ami hátravan, hogy különböző sztenderd vagy olykor akár váratlan kérdésekkel próbálják felmérni, hogy milyenek lehetünk a felszín alatt. Mennyire feszülünk be, ha nem tudunk például azonnal, jól válaszolni.

Meséljen magáról 3 pozitív, 3 negatív tulajdonságot! Egyedül, vagy inkább csapatban szeret dolgozni? Mi az, amiért nem dolgozna saját magával munkatársként? Rengeteg sablon, illetve elrettentő kérdést találhatunk online. Mindegyik kérdés célja: milyen lehet a székben ülő jelölt a hétköznapokban, természetesebb körülmények között? Akarnánk-e együtt ebédelni vele? Számíthatunk-e rá, ha elakadunk? Kell-e félnünk attól, hogy nem mer kérdezni, csak akkor, amikor már megtörtént a baj?

5. Fake it ’till you make it?

Nehéz-e elhelyezkedni? Iparág, gazdasági helyzet, szerencse – mind nagyban befolyásolják a választ. A pálya elején nem tudunk mindent, vagy talán úgy érezzük, hogy csak nagyon keveset, olykor pedig, hogy semmit se. Ezt próbálhatjuk titkolni barokkos körmondatokkal dagasztva az önéletrajz terjedelmét, vagy valótlanul állíthatjuk, hogy értünk valamihez. Van, akinek ez működik, van, akinek pedig nem fog bejönni.

Képzeljük el magunkat akár 5 év múlva mikor már behatóbban ismerjük a területet, ahol dolgozunk. Ha visszanézünk pontosan tudni fogjuk, hogy milyen volt „pályakezdőként”. Erre nagy valószínűséggel az interjún résztvevőknek is van rálátásuk. És ez önmagában egyáltalán nem hátrány. Ha valaki már 15 éve dolgozik, egyre inkább látja, hogy milyen irányokban felszínes, vagy épp hiányos a tudása. Ezt egyetemen szintén megtapasztaljuk BSc és MSc végén. Rengeteg mindent értünk már és még több mindent nem. A munkáltatók számára ez nem meglepetés. Ezért is keresnek többnyire olyan embereket, akik rendelkeznek a szakterület szempontjából alapvető tudással / tapasztalattal, megbízhatóak, tudnak (és még fontosabb, hogy akarnak) fejlődni, képesek (lesznek) az önálló munkára és ezzel párhuzamosan csapatban is tudnak működni.

6. Van-e kérdése?

Hát természetesen! Mert kell, hogy legyen. És nem csak az, hogy mennyi a fizetés, van-e ingyen büfé, mennyi a home office. Nagyon fontos, hogy értelmes kérdéseket tudjunk feltenni az interjút vezetők számára. Olyan kérdéseket érdemes feltenni, amiből azt láthatják a velünk szemben ülők, hogy minket valóban érdekel milyen ez a cég, a pozíció, a csapat, hisz napi 6-8-10 órát is el fogunk itt tölteni. Milyen a csapat összetétele? Kivel fogunk szorosan együttműködni? Ki fog betanítani? Mik a jelenlegi projektek? Milyen fejlődési / karrier út elérhető a vállalaton belül? Milyen céges közösségi / szakmai rendezvények elérhetők a munkavállalók számára? Ne felejtsük el, hogy az interjú bár kihallgatásnak tűnik, igazából egy randi. Nem csak a cég ismerkedik velünk, hanem mi is ismerkedünk a céggel! Gyűjtsük hát össze kérdéseinket, amik túl mutatnak a munkaidő és bérlettámogatás témakörein.

Az álláskeresés nulladik lépése egy jól megírt önéletrajz. Ezt a feladatot megoldani, olykor már önmagában kihívás. Viszont az állásinterjú ezután már félsikernek számít, hiszen van lehetőségünk élőben bemutatkozni – tűnjön ez bármennyire is ijesztőnek. Minden ijesztő elsőre és van, ami sokadszorra is az… És bár igenis van tétje egy interjúnak, mégis célszerű tapasztalatszerzési lehetőségként tekinteni rá.

Ezért szól így a szakállas vicc is: